F@SZSÁG

Hary - több éve

Hát akárhogy is lesz én felírom magamnak a 2016os dátumot, és magam se tudom miért de elsőre hiszek neked pedig nem vagyok babonás ember ;)

Bejegyzés: Vissza a jövőbe

moczar - több éve

35 biztos tipp a minószi Atlantisz mellett: (Forrás: Dr. Móczár István „Európa Atlantisza” című könyvében) 1. A minószi civilizáció Platón előtt több mint ezer évvel korábban virágzott, vagyis Kréta igencsak ősinek számított a görögöknél. Így a bölcs a mítoszok és legendák alapján hallott egy fejlett szigeti kultúráról, Atlantiszról, amely egyfajta földi paradicsom lehetett a bronzkorban; 2. A krétai birodalom elsősorban kereskedelmi kolóniákat hozott létre, három kontinensre kiterjedően. Ez a tény mintegy igazolja Platón azon állítását, hogy Atlantisz nagyobb volt, mint Ázsia, Afrika és Európa együttvéve. Természetesen képtelenség ez az állítás, de ha figyelembe vesszük a minósziak kereskedelmi és logisztikai bázisait távoli helyeken, azok ismeretében még közelebb kerülünk az igazsághoz (lásd: Kis-Ázsia: Milétosz, Ugarit. Levante, Afrika: Nílus-delta, Líbia, és Európa: Hellasz, Küklád szigetek, Ciprus, Pülosz, Szardínia, Szicília, stb.); 3. Fejlett tengerjáró hajókkal, navigációval rendelkeztek, elsősorban kereskedtek, és nem háborúztak! A tengeri egyeduralmat kereskedelmi flottájuknak és korszerű „hadseregüknek” köszönhették. A krétaiak 1500 évig folyamatosan mozgásba tudták hozni – gazdaságilag és kulturálisan – a Földközi-tenger keleti medencéjének szigeteit, a kontinensek partvidékeit, miután megtisztították a tengereket a kalózoktól (lásd: Ugarit, Levante, Nílus-delta). A bronzkor aranykorának is nevezik a minószi kultúra tündöklését; 4. Európa első palotáit is ők építették, amelyeknek lakosztályai folyóvízzel, öblítős vécével voltak felszerelve. A falakon gyönyörű freskók díszelegtek, melyekre delfineket és bikákat átugró meztelen lányokat festettek. A szellőztető-berendezésekkel tisztították, hűtötték a helyiségeket, és az épületeket földregés-csillapító oszlopokkal látták el; 5. Fejlett kézművességgel (Kamaresz edények) és fémiparral rendelkeztek; 6. Ismerték az írást! A Linearis A táblákat elsősorban kereskedelmi célokra alkalmazták. Kis-Ázsiában több helyen is találtak krétai írott agyagtáblákat (lásd: Milétosz, Ugarit, Ciprus stb.); 7. A minószi civilizációt tektonikus földrengések, szökőárak (cunamik), valamint egy gigantikus méretű, beomlással járó vulkáni robbanás (Théra) gyengítette meg. Théra kitörése négyszer erősebb volt a Krakatau vulkánnál! A sziget háromnegyed részét elnyelte a tenger. Évszázadokig az életnek nyoma sem maradt a szigeten, mivel a vulkáni hamu belepte a megmaradt területeket, elpusztult a vegetáció; 8. A freskókon filmszerűen mutatták be a minószi kultúra különösen színes világát. Amnisszoszban előkerült egyik festményen például két szigetet festett meg a művész. Angelosz Galanopulosz szeizmológus professzor véleménye szerint az egyik sziget volt a Városállam (Szantorini), míg másik a Királyság lehetett (Kréta); 9. Kedvenc viráguk volt a liliom, a páfrány, és a fecskeábrázolást is szívesen alkalmazták a freskókon; 10. A paloták udvarain rituális bikaátugrásnak hódoltak, amelyeken elsősorban nők vettek részt; 11. Mindkét szigetnek (Atlantisz és Théra) meleg forrásai voltak (lásd Szantorini); 12. A házakat fekete, fehér, és vörös kövekből építették fel (lásd: Szantorini); 13. Krétán is előkerültek törpeelefántok és más egzotikus állatok csontvázai, bár Platón elefántutalásának alapja lehetett még az is, hogy az egyiptomiak rendkívül sok elefántcsontot adtak el a minósziaknak; 14. A kataklizmák megváltoztatták a kiegyensúlyozott társadalmi rendet. A papok emberáldozatokat mutattak be, hogy „csillapítsák” isteneiket a gyakori természeti katasztrófák megfékezésére (lásd: Anemoszpilia); 15. A paloták falát – a mükénéi időkig – nem védték masszív falak, erődítmények, mert teljesen biztonságban érezték magukat. Kréta kellő távolságban volt ahhoz, hogy a harciasabb népek megtámadják a szigetet egészen a mükénéi időkig; 16. Bikát áldoztak! Az állatot az áldozati oszlophoz vezették, ahol végül feláldozták (lásd: Agia Triada-i szarkofágon bemutatott rituális szertartást); 17. Áldozatokat mutattak be a barlangokban és a hegytetőkön (oromzatszentély), ahol emberi végtagokat vagy állatokat ábrázoló szobrokat helyeztek el isteneiknek (lásd: Amnisszosz, Mesza Vouno-hegy); 18. Kr. e. 1600-as években festett „Hajófelvonulás” című frízen több tucat tengerjáró hajót és három várost láthatunk. A világon ebből a korból nem találtak ehhez hasonló részletes rajzokat. Aki megfejti a látomásként is felfogható festmény mondanivalóját, ezé lehet Atlantisz titka; 19. A „Hajófelvonulás” című freskó egyik városát csatornák vették körül! A Szantorinin ásó Marinatosz régészprofesszor szerint ez a város lehetett Akrotiri, az eltemetett görög Pompeji. Az ókorban a körkörös csatornák jelenléte óriási kihívást és bravúrt jelentett az építőknek a Mediterráneumban. Ezekről a grandiózus építményekről Platón saját korában is hallhatott. Karthágóban még napjainkban is látható a körkörös hadikikötő csatornája, középen egy szigettel. 20. Szantorinin még előkerült egy – a vulkáni robbanás előtti időkből származó – harci jeleneteket bemutató freskó is. A harcosok öltözködése szerint a minósziak (théraiak) csatát vívhattak a mükénéiekkel (marhabőr páncél). Igaza lehetett Platónnak, hogy az atlantisziak (minósziak) harcoltak a görögök (Mükénéiek) előőrseivel. Bár ebben az időben még Athén, mint városállam, nem létezett; 21. A nők elegánsak voltak, keblüket szabadon hagyták, míves ékszerekkel és fantáziadús hajviselettel rendelkeztek. Olyan kozmetikumokat használtak, amelyek a mai igényeknek is megfelelne, például piros rúzsok vagy illatos kenőcsök. A darázsderekú nők harang alakú szoknyát hordtak; 22. Labirintust, mint építészeti fogalmat az ókori görögök a Knósszosz palotára értették, és a feltáró Arthur Evans angol régész is hasonló véleményen volt. A görög legendákban a labirintus a Minótaurosz lakhelye volt. Itt élt a félig ember, félig bika, aminek léte bizonyos vallási ceremóniához is kapcsolódott; 23. A madarak vándorlási szokásai is megváltoztak az Égeikumban, mert egyes fajok (például a fecskék) fő vándorlási útvonala messze elkerüli Szantorini szigetét. Milyen tiltó kód került genetikai állományukba? A Théra-vulkán kitörés óta megváltoztatták költözési útvonalukat, és elkerülték a vulkanikus szigetet; 24. Ha Atlantisz a görög földtől több ezer kilométerre lett volna – ahogyan azt napjainkban többen feltételezik –, akkor ugyan mit kerestek ott a görög istenek az Atlanti-óceán szigetein? Ilyen alapon a vikingeknek vagy a perzsáknak is görög isteneket kellett volna tisztelniük; 25. Mindkét tengerjáró nép rendelkezett titkos térképekkel, és az akkor ismert világ határát jóval túllépték; 26. A bibliai tízcsapást semmiképpen sem lehet összefüggésbe hozni egy atlanti-óceáni vulkanikus kataklizmával; 27. A legenda szerint az atlantisziak mohóvá és agresszívvá váltak és birodalmukat Zeusz parancsára öntötte el a tenger. Platón műve azonban ezen a ponton megszakad! A görög Főisten nem valószínű, hogy a görögökön kívül a perzsák vagy Egyiptom felett is ítélkezhetett volna; 28. A Nílus-delta Neith-templom papjai világosan kijelentik, hogy a szigettel (Atlantisszal) Egyiptomnak rendszeres kapcsolatai vannak (kereskedelmi és politikai), és hajók járnak oda-vissza. Sokkal valószínűbb, hogy az egyiptomi kereskedelmi hajók inkább Krétát (vagy Thérát) látogatták és nem az ötezer km-re fekvő Atlanti-óceán valamelyik szigetét. Nem elhanyagolható szempont, hogy Egyiptomban nem került elő rendkívüli lelet, amiről Platón beszélt. Viszont tömegesen kerültek elő minószi edények és freskók a Nílus-deltából; 29. Théra maga is hasonlított a platóni Atlantiszra: alaprajza kör alakú volt, és víz ölelte körül; 30. A számos krétai palota-együttes arra utal, hogy a minósziak is egyfajta szövetségben éltek, amelyekben alkirályságok uralkodtak, éppúgy, mint Atlantiszban; 31. Maguk a görögök is sokszor vélték úgy, hogy Herkules oszlopai valójában Krétán található két hegyfok (Ida-hegy?) csúcsai lehettek; 32. Úgy Atlantisz szigetén, mint Krétán, évenként kétszer (vagy többször) arattak. A bronzkori Krétán – Phaisztosz közelében a Messzara-síkságon – különösen fejlett volt mezőgazdaság. Ez a sík terület jelenleg is Kréta éléstára! Szantorinin a bronzkori kitörés előtt a humuszréteg vastagsága elérte az egy-másfél métert. A termőföld nyomai a kalderafalban ma is láthatók; 33. Az egyiptomiak Keftiunak nevezték a minószi birodalmat, ami azt jelentette, hogy az oszlopok népe. A freskókon, pecsétlőkön számos oszlopmotívumot találtak; 34. Platón írt az „úszó szigetekről”, amelyek az Atlanti-óceánban komoly fejtörést okoztak a hajósoknak. Az Atlanti-óceán „hínármezőiről” az újkor hajósai is beszámolnak. A mükénéiek is találkoztak az Égeikumban „úszó szigetekkel”, amelyek habkőből álltak össze. A Théra-vulkánból kilökődött és szigetekké összeállt mintegy 83 köbkilométer konglomerátumon még a vegetáció is megjelent az ókori leírások szerint; 35. Ünnepeket, vallási szertartásokat, zenét, nevetést és a hagyományossá váló krétai (minószi) táncot bemutató képeket láthatunk a knósszoszi palotában a Freskók házában. Valami ehhez hasonlót jegyzett le Platón is Atlantiszról;

Bejegyzés: Európa szemete

moczar - több éve

Ahogy látom nem tolonganak nagyon Atlantiszért. Ettől függetlenül - meglehetősen nagy áldozatok árán - megjelent a könyvem: 2009. április 25-én, a Millenárison, Budapesten a XVI. Nemzetközi Könyvfesztiválon. Címe: Európa Atlantisza. Adatok: A4 méret, 488 oldal, 500 színes kép. Ára: 7998 Ft. Elérhetőség: www.moczar.hu

Bejegyzés: Atlantisz - az elveszett birodalom

xEPERx - több éve

pff... nekem ez a depis élet nemvaló. xD de amúgy van a scene-emo és a saucy-emo (utóbbi "példánya" vok én xD) nos ha vki még nem hallott volna róla: Mindkettő az emo ága. Az NEM igaz h a pózerek hozták létre. Nos akkor mejik mijen? Scene: (ejtsd szín). Hát az öltözködésben fontos az ami az emoknál, de ők színes dolgokat is hordanak. Fontosak a formák és a minták is a ruhában. Smink is kb...hát izé ojan emos. xD Nos, a hajuk elég érdekes. Bármijen színben előfordul (feste ugyebár xD) és a frufru is fontos. Céluk a megbotránkoztatás, és egy kicsit (nagyon) bunók és a modellek a példaképeik. vagy hogymondjam. ez elég hüje mondat volt... Saucy: (ejtsd szoszi) általában vidámak, de ők is szoktak szomorúak lenni. Ezt elég nehezen élik meg hiszen, általában vidámak... színesen öltöznek, az alapszín NEM a fekete. azt alig vagy egyáltalán nem hordanak. a hajuk ojan mint a sceneké a smink detto. A többi emberhez kedvesek. Nagyon érzelmesek, és egyesek szerint cukik is. Hát nemtom. azt hagy ne én döntsem el h kinek mi a cuki... A saucyk célja a változás. Ők is változnak de a stilus az persze megmarad. Am mindkét (bocs három: saucy, emo, scene) stílus amerikából jött. Ott az emoról már nem is érdemes beszélni. A scene is "kezd kimenni a divatból" és egyre több a saucy. de szerintem az tök ciki h vki divatból vesz fel egy stílust. Az pózer. Am nekem az emokkal semmi bajom. és még egy okoskodás: nincs ojan szó h emós. emo, igy eccerűen. az emos az ojan mintha vki azt mondaná egy punkra h punkos meg ijenek... xD Nah ennyike. Bocs h ijen kisregényt irtam. xD ha esetleg vki kiváncsi lenne rám akkor: www.pontmintanagyok.try.hu vagy wwww.eperlove.blogter.hu

Bejegyzés: Lázadjunk kamaszok!

emobaba - több éve

ohhistenem. megkéne tanulni, h nincs olyan, h emoS. mert a rockerek nem rockeresek, hanem rockerek. na.a th meg marhára nememo...

Bejegyzés: Lázadjunk kamaszok!